Online terápia és tanácsadás

A pszichoterápia a kliens és a terapeuta között történő gyógyító beszélgetés, mely rendszerint személyesen történik a rendelő keretei között. Az internet egyre növekvő térhódításának köszönhetően azonban ez a beszélgetés már az online térben is megvalósítható. Ha megnézzük a magukat honlapon hirdetett pszichológusok szolgáltatásait, azt láthatjuk, hogy egyre több pszichológus kínálatában elérhető az online tanácsadás vagy terápia szolgáltatása is, különösen a Covid-járvány óta növekszik az online is dolgozó pszichológusok száma. Természetesen az online végzett terápia és tanácsadás számos kérdést felvet: Vajon érdemes-e a szakembereknek haladnia a korral? Létrejöhet-e olyan személyes kapcsolat online keretek között is? Tudja-e a szakember a tudását az online térben is megfelelően hasznosítani? Amennyiben igen, milyen esetekben lehet tényleg hatékony, és javasolt az interneten keresztül folytatott terápia, és milyen esetekben kerülendő?

Az online végzett terápia olyan terápiás interakció, mely az internetet használja fel a terapeuta és a kliens közötti kapcsolat létesítéséhez (Rochlen, Zack, Speyer, 2004). Az online terápia viszonylag új jelenség, azonban korábban is volt arra példa, hogy a terápia levélen vagy telefonon keresztül zajlott. Az online terápia több módon is lebonyolítható, így például e-mailen keresztül, okostelefonon, videón vagy chaten. Ezek a módszerek sem egyformák, hiszen míg utóbbiaknál a felek egy időben vannak jelen, addig az e-mail esetében ez nem valósul meg, helyette leveleken keresztül (azaz szöveges formában) történik a kommunikáció.  Bármilyen típusáról is legyen szó, a lényeg, hogy a tradicionális, „face-to-face” terápiával ellentétben a felek között adott esetben hatalmas a távolság.

Az online terápia előnyei

1. A kliens akár saját kényelmes otthonából, vagy bárhonnan máshonnan, ahol éppen tartózkodik részt vehet a terápián. Az egyetlen, ami kell a kapcsolat létrejöttéhez, az az internetelérhetőség.
2. Amennyiben a kliensnek munkájából adódóan sokat kell utaznia, lehetőség nyílik a megismert terapeutájával online keretek között folytatni a terápiát, ahelyett, hogy másik terapeutához kellene fordulnia.
3. Abban az esetben, ha  a kliens olyan országban kénytelen dolgozni, ahol nem az anyanyelvét beszélik, online lehetősége nyílik anyanyelvű terapeutával kapcsolatba lépnie.
4. Az online terápia azok számára is elérhető, akik valamilyen okból kifolyólag (pl. kerekesszékbe kényszerültek) nem tudják megoldani az utazást, vagy olyan helyen élnek, ahol nincs elérhető szakember.
5. Az internetes térben folytatott kommunikáció jellegéből adódik az az előny, hogy a felek közötti távolság biztonságot adhat a kliensek számára: kevésbé érezhetik magukat kényelmetlenül, és könnyebben megnyílnak a terapeutának.
6. Sokak problémája, hogy nem mernek szakemberhez fordulni, mert szégyellik problémájukat és nem szeretnék felvállalni azt mások előtt. Internetes terápia esetében a kliens nem érzi kellemetlenül magát, nem kell attól tartania,  hogy esetleg meglátják és felismerik az utcán, azaz a terápiára járás teljes titokban marad mindenki előtt.
7. Végezetül pedig azt is érdemes kiemelni, hogy az utazást megspóroljuk így ezzel pénzt (és időt) is spórolhatunk.

Az online terápia lehetséges hátrányai

1. Az egyik legfontosabb, hogy nem mindenki számára alkalmas a távterápia (pl. öngyilkossági gondolatokkal küzdő vagy rosszabb társas készségekkel rendelkező klienseknek).
2. Nem gyakran fordul elő, de megeshet, hogy a technika megzavarja vagy teljesen megszakítja a terápiát: könnyen előfordulhat, hogy megszakadhat, vagy akadozhat az internetkapcsolat, a telefon esetében elmehet a térerő, a pszichológus emiatt többször visszakérdezhet, nem hall meg valami fontosat. Ez a terápiás kapcsolatra is kihatással lehet, mégha tudják is a felek, hogy nem szándékos figyelmetlenség.
3. Az eszközök minősége – elsősorban képi minősége – szintén fontos tényező, hiszen a rossz képminőség is rendkívül zavaró lehet.
4. Végezetül az online térben folytatott terápia azzal a kockázattal is együtt járhat, hogy az információ illetéktelenek kezébe juthat. Ezzel egyrészt a titoktartási kötelezettség sérülhet, másrészt az online terápia azon előnye, hogy mások számára nem derül fény a terápiára járásra.

Egy 2014-es review (Amichai-Hamburger, Klomek, Friedman és Zuckerman, 2014) alapján az online terápia funkcionálisan egyenértékű a klasszikus face-to-face terápiával, hatékonysága nem tér el attól.Ugyanakkor természetesen hátárnyai vannak, amiket azonban ki lehet küszöböni. Fontos, hogy a terapeuták is felkészültek legyenek, ne féljenek a technika adta lehetőségek kihasználástól.

Egy 2013-as kutatásban hat héten át 30 online (szöveges formában lebonyolított), és 30, személyes terápián részt vevő személyt hasonlítottak össze. A kutatók azt feltételezték, hogy az online terápiát folytatók alacsonyabb arousal szintről számolnak be a terápiát követően, az online tér nyújtotta biztonság miatt, és ez a feltételezésük be is igazolódott (Reynolds, Stiles, Bailer, Hughes, 2013). Mindent egybevetve az online terápia bizonyos esetekben valóban hasznos, akár hosszabb terápiás munkához, akár átmeneti megoldásként, a hagyományos terápia hatékony kiegészítőjeként. Természetesen minden esetben szükséges a klienssel konzultálni, hogy valóban alkalmas-e az online terápiára, vagy komolyabb beavatkozást igényel-e, azaz itt is hangsúlyt kell fektetni a kliens egyéni helyzetére, igényére.

Forrás:

Amichai-Hamburger, Y., Klomek, A. B., Friedman, D., Zuckerman, O.,Shani-Sherman, T. (2014). The future of online therapy. Computers in Human Behavior, 41, 288-294.

Reynolds Jr, D. A. J.,Stiles, W. B., Bailer, A. J.,Hughes, M. R. (2013). Impact of exchanges and client–therapist alliance in online-text psychotherapy. Cyberpsychology, behavior, and social networking, 16(5), 370-377.

Rochlen, A. B., Zack, J. S.,Speyer, C. (2004). Online therapy: Review of relevant definitions, debates, and current empirical support. Journal of clinical psychology, 60(3), 269-283.